Kárpáti György és Berta Balázs Magyar hangja… című dokumentumfilmje a magyar szinkron múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről szól, és a tavalyi Volt egyszer egy képregényhez hasonlóan a médiarendszer egy szegmensét vizsgálja. A magyarországi premiere a CineFesten volt szeptember 10-én, amit közönségtalálkozó követett.
Kárpáti György bevallása szerint ez egy óda a magyar szinkronhoz. 40 interjút készítettek hozzá, 43 órát forgattak le, és bár anyagi gondokkal küzdöttek, a készítés közepén beszállt az RTL Klub a finanszírozásba, így azon a csatornán fog televízióba kerülni, valamint azt követően az RTL Moston is visszanézhető lesz.
A film rengeteg hírességet megszólaltat Stohl Andrástól kezdve Kerekes Józsefen át Molnár Piroskáig. Utóbbi CineFest életműdíjat is kapott idén. De megszólalnak más szakemberek, filmesztéták, mint Kolozsi László, szinkronrendezők, mint Dóczi Orsolya, és stúdióvezetők, mint Haber Andrea. Illetve archív felvételeket is tartalmaz az előző, még a hetvenes években készült szinkronos dokumentumfilmből.
A szinkron történelmével kezd, egészen 1948. november 22-ig megy vissza, mivel a Hősök Hajója című filmhez kötik a magyar szinkron megszületését. További fő témái a következők:
- hogyan kerültek a ma már jól ismert szinkronosok a szakmába
- az élőszereplős és animációs filmek közti különbségek
- hogyan zajlik a munkafolyamat és annak nehézségei
- mi alapján castingolják a szereplőket (itt felmerül a rajongókat is foglalkoztató kérdés, hogy mivel Deadpoolnak és Thornak is Nagy Ervin a magyar hangja, és mindkét karakter a Marvel univerzum része, hogyan oldják meg, ha találkozik a két karakter egy filmben)
- milyen az, amikor felismerik a hangjukat az utcán
- a szinkron létjogosultsága
Sorra bemutatja a nagy stúdiókat is kezdve a Pannónia Filmstúdióval, a Kecskemétfilmen át a Mafilm Audióig.
Fontos szervező eleme a műnek a múlt és a jelen közti összehasonlítás. Régen a kész idegennyelvű filmet kapták meg a stúdiók, csak egy mikrofon volt, amit körbeálltak, egy csapatként vették fel a sorozatokat (például a Dallast), barátságok szövődtek. Ma többnyire már egyedül vannak a stúdióban, gyorsabb a munka. Nemcsak a digitalizáció miatt vált az egész futószalagszerűvé, hanem az egyre több televíziós csatorna és streaming szolgáltatás megjelenése miatt is. Viszont egyvalami nem változott, alig keresnek többet ma a szinkronszínészek, mint 40 éve.
A vetítés után rendezett beszélgetésen az is kiderült, hogy 600 szinkronizáló színész van ma Magyarországon. Molnár Piroska elmondta, hogy ő olyan komolyan vesz minden felkérést, mint egy színdarabot. Egy nézői kérdésnek köszönhetően az is kiderült, hogy miért nincs és valószínűleg miért nem is lesz vidéken szinkronizálás, illetve szinkronstúdió, ennek egyrészt infrastrukturális okai vannak, másrészt túl kicsik a vidéki színtársulatok, hogy ne ismétlődjenek gyakran a színészek, harmadrészt anyagilag sem érné meg fenntartani egy ilyen vállalkozást.
A 18. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon minden eddiginél több magyar film debütál. Mind az öt alkotásról (három nagyjátékfilmről és két dokumentumfilmről) olvashatnak a HajduPressen. A további filmek:
- Magasságok és mélységek
- Nyugati nyaralás
- Aki legyőzte az időt – Keleti Ágnes a Nemzet Sportolója
- Hat hét
Hozzászólások