A Debreceni Törvényszék 2025. november 18-án hirdetett ítéletet annak a három vádlottnak az ügyében, amelyben az elsőrendű vádlott jogtalan előny kérését követően, a pártatlanságra vonatkozó kötelességét megszegve részt vett két gazdasági társaság által benyújtott támogatási kérelem helyi bíráló bizottság általi elbírálásán, és a támogatási kérelmüket megszavazta.
Az ítélet lényege szerint a Vidékfejlesztési Program keretében térségi vállalkozásfejlesztéssel összefüggő pályázatokat hirdettek meg, az ezekhez kapcsolódó feladatokat meghatározott egyesületek látják el. Az elkövető tagja volt az egyik egyesület bíráló bizottságának. Az öt tagból álló bizottság feladata az volt, hogy az egyesület által kiírt, és az egyesületen belül működő akciócsoport által pontozott és rangsorolt pályázati kérelmek végső elbírálásáról döntést hozzon.
Egy térségi vállalkozásfejlesztési pályázatra 2021 októberében két vállalkozás is beadta kérelmét. Az egyik társaság vezetője korábbról ismerte az elkövetőt, és a férfinak megadta a pályázat azonosító számát, hogy ismerőse a pályázati összeg 5-10%-áért közbenjárjon az elbírálásnál. Miután megnyerte a pályázatot, a bűnsegéd közreműködésével 2.400.000 forint összeget utalt át az elkövető bankszámlájára, egy közöttük létrejött teljesítési igazolás alapján.
Egy másik társaság pályázata kapcsán annak vezetője megkérte egy közös ismerősüket, hogy a kedvező elbírálás érdekében kérjen segítséget az elkövetőtől. Miután az ügyvezető megadta a tettesnek a pályázat azonosítóját, ő felhívta a közvetítő közös ismerőst, akinek a pályázati összeg 5-10%-a ellenében ígért intézkedést. A vállalkozás pályázatát később a bíráló bizottság elfogadta, aminek az elkövető is tagja volt, annak ellenére, hogy az összeférhetetlenségi szabályok alapján a bizottságban nem vehetett volna részt és nem szavazhatott volna.
A bíróság az elsőrendű vádlottat kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásában mondta ki bűnösnek, ezért őt 2 év 8 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte, továbbá vele szemben 400.000 forint pénzbüntetést is kiszabott és 2,4 millió forint erejéig vagyonelkobzást is elrendelt.
A másodrendű vádlottat a bíróság bűnsegédként elkövetett kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásában, míg a harmadrendű vádlottat vesztegetésben mondta ki bűnösnek, ezért a másodrendű vádlottat 1 év 8 hónap – 3 évi próbaidőre felfüggesztve -, míg a harmadrendű vádlottat 1 év – 2 évi próbaidőre felfüggesztve – börtönbüntetésre ítélte.
Dr. Virágh Pál bíró az ítélet indokolása során elmondta, hogy a korrupció elleni bűncselekmények megalkotásával a jogalkotónak a célja a közélet, a gazdaság és a társadalmi kapcsolatok tisztaságának megtartása volt. A büntetlen előéletű vádlottaknak az eddigi életvitele kifogástalan volt, azonban az ítélet kiszabása során a bíróság figyelemmel volt arra, hogy a korrupciós bűncselekmények veszélyesek a társadalomra.
Az ítélet nem jogerős. Az ügyészség három munkanap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére, míg az első- és harmadrendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés miatt fellebbezett. A másodrendű vádlott és védője a döntést tudomásul vették.
Forrás: Debreceni Törvényszék
Hozzászólások