Ürmös Zsolt a Stand Up Brigád alapítója, kabarészerző és a Fábry Show gegcsapatának tagja. A 2006-os Humorfesztiválon megkapta a Magyar Rádió díját szerzői kategóriában.
Ha jól tudom Szentesről származik, mint sok humorista (Kőhalmi Zoltán, Hajdú Balázs, Szőke András és Badár Sándor). Mi lehet az oka, hogy elég sokan születtek ott jó humorérzékkel megáldva?
Majdnem helyes az információ. Szentesen születtem, de Csongrádon nőttem fel, ami Szentestől 10 km-re található, a Tisza túlpartján. Szóval szülővárosom Csongrád. De valóban érdekes Szentes környékének a humorista kibocsátási volumene. Sőt, ha egész Csongrád megyét nézzük, és Szeged környékét is idevesszük, akkor bővíthetjük a sort Nagy Bandó Andrással és Boncz Gézával.
Önre hogyan hatott ez a város? Vagy ettől teljesen függetlenül alakult, hogy a humoristává vált?
Humorista pályafutásom kisdobos koromban indult, az őrsünkben ugyanis én voltam a „Mókamester” – tényleg volt ilyen titulus. Rengeteget olvastam, heti 2-3 könyvet, Rejtő Jenő ponyvaregényei nagy kedvenceim voltak. Lehet, hogy innen eredt, hogy én is elkezdtem írni. Először az iskolai farsangra írtam egy rövid bohózatszerűséget, amit aztán pár osztálytársammal elő is adtunk. Ez olyan jól sikerült, hogy hagyomány lett belőle, és én minden évben írtam valami vicces jelenetet, amit előadtunk az iskolában.
A gimnáziumban szünetet tartottam, majd 1993-ban volt ez első szintlépés, már első éves egyetemistaként, amikor Pölös János barátommal elindultunk a Ki Mit Tud?-on humor kategóriában, ahol a középdöntőig sikerült eljutnunk. Amellett, hogy ez elég sok fellépést hozott, ennek köszönhetően bekerültünk például az Uborka című bábkabaré írói gárdájába, de szerepeltem a Szeszélyes Évszakokban is.
Humoristának 2006 óta vallom magam. Ekkor rendezték meg a Magyar Rádió eddigi utolsó Humorfesztiválját, ahol olyan ma már népszerű stand up humoristákat ismerhetett meg a közönség az előadói kategóriában, mint Kiss Ádám, Kovács András Péter, Dombóvári István, Somogyi András, vagy Trabarna. Itt én szerzői kategóriában a Magyar Rádió díját kaptam. És úgy szoktam mondani, hogy kinyíltak előttem az addig zárva lévő ajtók. Jeleneteket írtam, műsort vezettem, szerkesztettem a Rádiókabaréban, rovatot kaptam a Hócipőben, állandó írója lettem a Bagi Nacsa műsorának, és bekerültem a Fábry Show gegcsapatába.
Jelenleg melyik városban lakik?
Jelenleg Gödöllőn élek. A gimnáziumot követően kerültem ide, miután felvettek az Agráregyetemre. Okleveles agrármérnök vagyok ugyanis. Persze, mint a humoristák többsége, én sem dolgoztam egy percet sem a civil szakmámban. A humor nagyon Budapest központú, de én nem szerettem volna beköltözni Pestre, így aztán maradtam az agglomerációban. Gödöllőről bárhová fél órán belül odaérek, ha Budapestre kell mennem.
Hogyan jött létre a Stand Up Brigád?
A Stand Up Brigád létrejötte Sas Józsefnek köszönhető. Már a Mikroszkóp Színpadon voltam író, amikor Litkai Gergely kapacitálására, a 2006-os Humorfesztivál után a gödöllői Trafó Clubban elkezdtem Dumaszínház esteket szervezni. Itt a Dumaszínház ismert humoristái léptek fel, és én voltam a házigazda, bemelegítő ember. Amikor Sas József erről tudomást szerzett, megkeresett, hogy – az akkor már a színházban alapembernek számító kollegámmal, Varga Ferivel (Varga Ferenc József) – állítsunk színpadra egy stand up comedy estet, Dumaszínháztól független humoristákkal. Tartottunk egy meghallgatást, és 8-10 humoristával elindultak „Szójjá be!” címmel a stand up comedy estek a Nagymező utcában. Olyan humoristákkal, mint Aradi Tibor, Varga Ferenc József, Szikra Laci – aki azóta már Magyarország dumarekordere-, Szép Bence, vagy Erdei Sándor. A társulat alapjait azt hiszem, itt raktuk le.
Aztán amikor a Mikroszkópot átvette Verebes István, aki nem épp lelkes híve ennek a műfajnak, szednünk kellett a sátorfánkat, de a csapatot nem akartuk szélnek ereszteni. Viszont pont ekkor keresett meg bennünket a Dumaszínház egyik alapítója, Ardai Tamás, akivel megalapítottuk a Bee Színpadot, a Stand Up Brigád elődjét, és áttettük székhelyünket a Cotton Cubba. Itt csatlakozott hozzánk Beleznay Endre is. Egy év eltelte után lett a nevünk a jelenleg is használt Stand Up Brigád.
Hogyan kerülhet be egy humorista a Stand Up Brigádba? Tartanak tehetségkutatókat?
Régebben tartottunk tehetségkutatókat, jelenleg ez szünetel. Az ok nagyon prózai, a járvány kitörése után minden estünket el kellett halasztani, vagy törölni, így a tehetségkutatókat is. Most kezdünk visszarázódni az eredeti mederbe, így hamarosan újraindulnak majd Aknakereső estjeinket is. A Brigádba való bekerülés, kezdő humoristánál a tehetségkutatón való fellépéssel kezdődik. Ha látunk a fellépőben tehetséget, szorgalmat, akkor elindulhat egy közös munka.
Mi jelentette eddig a legnagyobb kihívást a Stand Up Brigád szervezésében?
A karantén és a járvány volt, ami a legnagyobb kihívást jelentette számunkra.
Milyen nehézséget okozott a koronavírus járvány a Stand Up Brigádnak, és hogyan sikerült belőle kilábalni?
A fő nehézség az volt, hogy azok a humoristák, akik addig a fellépésekből, a színpadi munkából éltek meg, tartották el családjukat, egyik napról a másikra maradtak bevétel nélkül. És sajnos a kormányzattól semmilyen segítséget nem kaptak. Nekem az írói munkáim megmaradtak, így én nem kerültem olyan komoly slamasztikába, ahogy sok humorista kollegám. De voltak olyan tagjaink, akik nem adták fel, és nagyon jól jöttek ki végül ebből a helyzetből. Unalmukban rövid videókat készítettek, és azokat töltötték fel a közösségi oldalakra. Így születtek meg például Szikra Laci „Mama és papa a karanténban” videói, amik olyan népszerűek lettek, többmilliós megtekintésekkel, hogy Laci oldalának 15 ezer Facebook követője pár hónap alatt 300 ezerre nőtt. Ez azt hiszem, igazi sikertörténet.
Mit érdemes még tudni a Stand Up Brigádról?
A legfontosabb talán, hogy a Stand Up Brigád nem egy szimpla stand up comedy társulat. A stand up estek mellett nagyon fontos számunkra a magyar kabaré is. A pesti kabaré hagyományainak megőrzése, ápolása, a kabaré műfajának megújítása. Ez a Brigád egyik fontos küldetése. Ezért is hoztuk létre a Bethlen Téri Színházzal közösen az első kabaré estünket 2013-ban, a Bethlen Téri Kabarét, amit aztán még 3 másik követett. Ezekkel immár 8 éve járjuk az országot.
Az előadásaink azt hiszem hiánypótlóak, hiszen vannak benne régi klasszikus kabaréjelenetek, mai rádiókabarés sikerjelenetek, stand up comedy, zenés paródiák, és vicces bűvészet is. Szóval nagyon sokszínű a produkció. A közönség nagyon szereti, korosztálytól függetlenül. Több településre már évek óta visszajárunk a kabaré előadásainkkal.
A Stand-up Brigád vezetése mellett kabarészerzőként és előadóként is tevékenykedik. Legközelebb a Hallgatás ÁFA-t láthatja a közönség. Miről szól ez az előadás?
A hallgatás ÁFA a 3. kabaréestünk, amit a Bethlen Téri Színházban állítottunk színpadra. Szeptember 9-én visszük majd Balkányba. A főszereplő és a konferansz itt is Beleznay Endre. Két Rejtő Jenő jelenet is van a darabban, a Hallgatás és a Rézrúd. Mindkettő erősen épít a félreértésen alapuló helyzetkomikumra. Éles István zenés paródiái is elhangzanak majd, színpadra lép a világ legügyetlenebb bűvésze. De bemutatjuk, milyen lenne az egészségügy, ha az egyik gyorsétterem lánc is szerepet vállalna benne, és az est folyamán megidézzük Hofi Géza szellemét is.
A Fábry és Bagi-Nacsa televíziós műsorok írója. Ezek kéthetente kerülnek adásba a Duna TV-n. Mindkettőnél van egy-egy külön csapat, akik megszerkesztenek egy adást vagy vannak átfedések? Milyen folyamataiban vesz részt? Mi az ön feladata?
Külön stáb készíti mind a két műsort. Jómagam aktívan már csak a Fábry műsorban veszek részt, itt tagja vagyok a gegcsapatnak, akikkel Sándor monológján dolgozunk adásról adásra. Felvételek előtt általában kétszer szokott a gegcsapat összeülni. Ilyenkor megbeszéljük a lehetséges témákat, amiből aztán írások születnek. Ezeket Sándor véleményezi, majd bővítjük, húzzuk, szerkesztjük, amiből aztán kialakul egy-egy humorblokk végleges szövege. Ez felvételenként olyan 30 perc vicces anyagot jelent, amiből aztán persze jóval kevesebb kerül adásba. Emellett szerkesztőként is dogozom a műsorban. Ez azt jelenti, hogy egy-egy vendéggel, akikkel Sándor a műsorban beszélget, elő interjút készítek, és háttéranyagot állítok róluk össze.
A Bagi-Nacsa Orfeuma a kabaré műfajához áll közelebb, a Fábry pedig egy késő esti beszélgetős műsor. Mi a közös bennük a készítés tekintetében?
A Bagi-Nacsa Orfeuma – amiben, még egyszer mondom, már nem dolgozom – jóval kisebb volumenű műsor, mint a Fábry. Lényegében kabaré ismétléseket kötnek össze a fiúk különböző karakterek bőrébe bújva, emiatt valóban közelebb áll a kabaréhoz. Mindkét műsort stúdióban rögzítik – régebben a Bagi-Nacsa Showban voltak külső helyszínek is.
Az Orfeum felvétele bonyolultabb abból a szempontból, hogy a különböző karakterekhez be kell a fiúkat sminkelni. Ez pedig elég időigényes, gyakrabban kell megszakítani a felvételt, és a sminktől függően jóval hosszabb a leállás is. Egy-egy komolyabb smink felrakása, pl. kopasz paróka, akár egy órába is telhet.
Mik a jövőbeni tervei akár társulati szinten, akár egyénileg?
Folytatjuk a Stand Up Brigád humoristáinak országos turnéját. Októberben például az Aradi Varga Show Nyíregyházára is ellátogat. Szeretnénk minél több művelődési házba eljuttatni Szikra Laci, az Aradi-Varga páros, Somogyi András, Rekop Gyuri és Trabarna, Bach Szilvia, és Bruti egész estés önálló estjeit. És legkésőbb tavasszal szeretném egy régi tervemet is megvalósítani, színpadra állítani egy olyan kabaré előadást, ami a közéletre, a politikai történésekre reagál. Szerintem égető szükség lenne egy ilyen kabaréra, mert ma ilyen nincs sehol repertoáron, pedig úgy vélem, hogy igény volna rá.
Köszönöm az interjút.
Hozzászólások